Óriási bukás lett az Orbán Viktorhoz szegődött Andrew G. Vajna, a világ egyik legnagyobb producerének első magyarországi filmje. Ahogyan azt gyakorlatilag előre borítékoltuk.
Cikk: Molnár F. Árpád
Óriási bukás lett Andrew Vajna első magyarországi filmje. Az "Isteni műszak" című (leegyszerűsítve) mentős sztori az első héten mindössze 4495, a következő héten pedig már csupán 3000-es nézőszámot produkált. A siker érdekében 33 kópiával indították, azaz egy kópiát mindössze 150-en láttak, vagyis naponta 35-en! A költségvetése ehhez képest hátborzongató: a film több, mint 300 millió Ft-ba került!
Mint az ismeretes, Andrew G. Vajna a világ egyik leghíresebb hollywood-i producere, aki Orbán Viktor második kormányra kerülése után Magyarországra jött és beállt az egyre tébolyultabb és aztán csaknem az egész világon megvetett és kirekesztett diktátor, Orbán Viktor miniszteri kormánybiztosának. Andrew G. Vajna azt ígérte: fel fogja rázni és megreformálja a magyar filmipart és egy-egy filmjével elérheti akár a félmilliós nézettséget is! Ehhez képest az első héten produkált 4495 inkább Isteni Büntetést deklarál.
Mint azt korábbi, kiugró nézettségű és sikerű cikkemben említettem - mintegy megelőlegezve az azóta bemutatott Vajna-film bukását -:
"Andrew Vajna a lakosság és a politikai lobbik jelentős részénél - az orbáni összegyógyulással - máris elvesztette a hitelét és lerombolta imázsát, aminek kártékony hatása a Warner Brothers-ön túl egész Hollywoodra visszacsapódott. Ezt csak tetézte azzal, hogy magyarországi filmes cégeinek megbízott hivatalnokai, kapcsolattartói és szóvivői - megelőzve Orbán Viktor megannyi nyegle beosztottját - olyan udvariatlanok, durvák, otrombák, közönségesek, útszéliek és bunkók voltak, amik még Orbán Viktor e téren világhírhedt moslék stílusán is túltettek és Orbán közpénzből fizetett lakájainak minőségét is alulmúlták. Márpedig - amint azt mondani szokás, most is valószínűsíthető - amilyen a gazda, olyanok a kutyái is, amilyen pedig az 'adjon Isten', olyan a 'fogadj Isten'." (Klikk a teljes cikkre!)
Hát megtörtént: Andy Vajna "Isteni műszak"-ja, Vajna első magyarországi filmje totális bukással végződött.
Andrew G. Vajna filmje attól, mert elszegődött Orbán kutyájának, még nem kapna tőlem rossz kritikát, sőt, miután megnéztem a filmet, törekednék a teljes objektivitásra, sok tekintetben pedig roppant elnéző lennék és udvariasan hallgatnék is, hiszen nem a rendezővel és a színészekkel van problémám, hanem Andrew G. Vajnával.
Ugyanakkor a multiplexben sem néznék meg egy amerikai filmet, ha megtudnám, hogy Vajna túl szorosan kapcsolódik az általa producerált filmhez. Azért, mert Orbán Viktor tébolyországlása óta morálisan és emberileg taszítana, ha fizetnem kellene azért, hogy olyan filmet nézzek, ami túlzottan Vajnához tapad. A filmet tehát kötelességem lenne megnézni, hiszen nem zárhatom el magam az információktól és az ismerettől, de hogy fizessek érte, hát azt már nem!
De hol hibázott még Andrew G. Vajna, hogy filmje ekkora bukás lett?
Hát először is: én egy kis költségvetésű, ütős forgatókönyvvel rendeztem volna: vagy thrillert vagy science fictiont. Ezek garantáltan sokkal több nézőt hoztak volna és a kis költségvetés miatt biztosan lehetetlenné teszik a túlzottan nagy bukást. Akkor is, ha Vajna a világ legrosszabb filmjét szervezi meg Orbán lakájaival és a klán ütődött, szociopata és visszataszító, totális közmegvetésben leledző bűnöző haverjaival.
Gyermekkoromtól, a szocialista rendszertől kezdve nagyon sok és ördögien jó novellát és regényt olvastam, amikkel kapcsolatban már gyermekkoromban azt reklamáltam, hogyan lehet, hogy ezeket a rendkívül olcsó, sokszor két szereplős, zseniális és lebilincselő sztorikat senki nem filmesíti meg! Szidtam a magyar filmipart már gyermekként(!), hogy ennyire vakok és ostobák, mert nem tudtam, hogy minden politika. Most, hogy vannak üzleti érdekek is, mint Andrew G. Vajna első magyarországi filmjénél, csak egy tehetségtelen filmgurut látok, Andrew G. Vajnát, akiről csodák csodája, le kell írnom, hogy tehetségtelen. És első ránézésre nem is értem, hogyan lehetett ennyire tudatlan és ostoba.
A film tartalmát olvasva (a filmet még nem láttam) semmiképpen nem vonz be a moziba gyakorlatilag senkit. Általános, semmitmondó, ezeregyszázból az egyik történet, ami ráadásul 20 évvel ezelőtt játszódik. Csodálkozom, hogy Vajna ennyire tehetségtelennek és stratégiailag fordítottnak mutatkozott, hogy ennyit sem volt képes belátni. Egy ilyen témájú film Hollywoodban is elvész és az ember ingyen sem kattint rá, ha meglátja egy kalózportálon. A története alapján ez nem egy tömegfilm, de nem is rétegfilm, hanem átlagos vagy átlagon aluli, szürke, jelentéktelen.
Andrew G. Vajna neve láthatóan nem vonzza be a magyarokat a mozikba. Orbán szavazói rá sem bagóznak, Orbán kritikusai pedig megvetik Andrew Vajnát. Ha Vajna filmje nem kötődik Orbán Viktorhoz, nyilvánvalóan sokkal többen nézik meg. Vajnának ugyanis addig volt nagy neve Magyarországon, amíg össze nem gyógyult az Európai Unió demokratikus sereghajtójával, a világsajtó szerint időnként fasisztának, máskor elmebetegnek, megint máskor fasiszta elmebetegnek nevezett Orbán Viktorral. A film története viszont akkor is semmi ahhoz, hogy siker legyen. Érthetetlen, hogy Vajna hogyan debütálhatott ilyen tízezer semmilyenből bármelyik történettel. Az önfejűség, a nagyképűség, az arrogancia, a morális trehányság és igénytelenség - amivel a diktátor Orbán beosztottja lett, a magyar nép akaratát és a lerobbant lakosságban is fellelhető tartást pedig semmibe vette - már az első és eddig egyetlen filmjénél is rögtön visszaütött. Értelemszerűen tanácsadókkal sem volt túlzottan ellátva, hiszen azokat - amióta csak betette a lábát Magyarországra - üldözte és elüldözte.
Márpedig a film - legalábbis Magyarországon - gazdasági katasztrófa, ha Orbán-féle uram-bátyám, felcsúti egykomám szintjén szervezett. Attól, mert valakinek protekciója van, még nem lesz sikeres látványtervező vagy rendező. Nem is értem: ha én valaha gazdasági alapon a filmiparba kerülök, egészen biztosan kizárt, hogy azért legyen valaki forgatókönyvíróm, operatőröm vagy rendezőm, mert a haverom. Most vagy orbáni és fehérorosz stílusú uram-bátyám filmet akarok és megbukok, vagy pedig sikeres és prosperáló filmet rendezek! Logikus, hogy a választott költségen a lehető legjobbat fogom szerződtetni, nem azt, aki a haverom vagy Simicska Lajos haverja, vagy felcsúti Viktor huszadik rokonának az unokaöccse! Ha minőséget akarok, protekciónak egy fővilágosító és egy lakberendező esetében sincs helye! Filmet készíteni nem annyi, mint odaadni a haveroknak egy autópálya-építést, ellopni a profik földjeit és odaadni Mészáros Lőrincnek, Orbán felcsúti heverjának, vagy bármilyen más orbáni bűnöző tenderben glasszálni, mint pl. a fideszeseknek adott, szintén hatalmas gazdasági bukást eredményező trafikmutyi! Ezeknek is megvetésére jár a nép, de egy film viszont már nem csak közvélemény-kutatási posztulátum, hanem valódi, kirakatba tett gazdasági vállalkozás is!
Nem azt állítom, hogy csodát tettem volna, de az halál biztos, hogy sokkal több néző ment volna megnézni a filmet! Vajna olyan alapvető hibákat vétett, amiket nekem lehetetlen lett volna elkövetni!
Filmeket lehet készíteni gazdasági szempontok figyelmen kívül hagyásával - amikor mondani valóm van vagy egy ország stb. piárját akarom megteremteni, illetve referenciákat vagy portfóliót tervezek -, és lehet rendezni gazdasági szempontok szerint. Az "Isteni műszak" tartalma kizárja az előbbit: azaz Vajnáék sikerfilmre törekedtek. De ilyen hétköznapi sztorival?!
Az "Isteni műszak" cseppet sem sikeredett istenire. Az Isten bizonyára nem értékelte, hogy Vajna az Ő Nevével operált. Az eredmény sokkal inkább hasonlít Orbán másik "sikersztorijára": a focira, amely a sok milliárdos pocsékolás után 8:1 arányú vereséget eredményezett Hollandia ellen.
Hadd legyek nagy próféta megint, bár könnyű dolgom van: Orbán ezermilliárdokat is költhet magyar focira, akkor sem lesz jobb a magyar futball, mint amilyen az elmúlt két évtizedben volt. A magyar foci akkor is csupán egy súlyosan beteg, szociopata diktátor szégyenletes és mélyen szégyellni való és megalázó hobbija marad.
