A nap 24 órájában titkosszolgálati háború folyik minden országért, minden talpalatnyi földért és minden emberi elméért. Nem nacionalista szemmel, hanem a terület közvetlen ismeretével egy szempillantás alatt is túl hatalmas mennyiségű információt kellene közzé tenni. Ezért most ehelyett pillantsunk inkább a bizonyságok sűrűjébe, pár gondolatot megosztva a Tisztelt Nyilvánossággal.
Amikor felhívtam telefonon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik vezetőjét - Balajti László NBH-főigazgatót keresve (Balajti László volt az NBH főigazgatója az MSZP-kormány és az Orbán-Pintér-féle Fidesz-kormány idején is) -, egy magas rangú nemzetbiztonsági tiszt az egyik hivatalos formulának megfelelő mesét közölte, miszerint ma már a világ összes titkosszolgálata a szövetségesünk, ma már nincsenek ellenségek, csak barátok. Amikor viszont személyesen mentünk az NBH országos főépületébe, egyértelműen nem csak azt a minden valamelyest normális felfogóképességű személy számára egyértelmű tényt erősítették meg, hogy Magyarországon rendkívül erős a külföldi titkosszolgálati befolyás, de a burkolt segítségkérés is deklarálásra került, hogy valamit tegyünk ez ellen, és lássuk, hogy nagyon sok akció és cselekmény mögött nem a magyarok, hanem idegen titkosszolgálatok állnak.
Sokkal egyértelműbben fogalmazott a Kecskeméti katonai repülőtér, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázissal is szoros kapcsolatban állt magasan kvalifikált, befolyásos katonatiszt és titkos szolga, aki egyike volt azoknak, akik egyenesen panaszkodtak arra, hogy a kecskeméti katonai bázisra úgy jár-kel a Vlagyimir Putyin vezette KGB (mai nevén FSB), mint kukacok az ementáli sajtba, és a laktanya területe éppen úgy tele van szórva nanotechnológiás és villanykörtékbe, tévékbe, elektromos rendszerekbe, az elektromos hálózatba stb. épített megfigyelő és elektromágneses fizikai és agykontroll eszközökkel, ahogyan országszerte zúdítják ezeket az oroszok mindenfelé, amerre járnak, az éjszakai lebujoktól a minisztériumokig bezárólag. Az említett kecskeméti hadibázis egyébként Magyarország legfőbb légi bázisa. Az oroszok szó szerint olyan fiziológiai, hangulati stb. agykontroll terrorizmust folytatnak vezető politikusok, katonai és titkosszolgálati vezetők, civil szervezeti vezetők és közismert aktivisták, valamint ezek családjainak manipulálására és szabályozására, amilyet egy kívülálló el sem tud képzelni! Persze, ez nem azt jelenti, hogy az amerikai titkosszolgálatok, köztük az NSA és a CIA ugyanilyen tevékenységeit marginalizálnánk, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy van olyan diktatúra - nevezetesen Vlagyimir Putyiné -, amelyikről mindig tudjuk, hogy bármerre jár, ott rombol és pusztít, odahaza is politikai, gazdasági és közjogi katasztrófát tart fenn, a demokráciára és a lakosság iránti jóindulatra drasztikusan érzéketlen pl. az amerikai rezsimhez viszonyítva, továbbá ez a KGB az 1990-es, Magyarország elleni újra beözönlésével Budapestet tette meg annak idején a KGB-ből szervezett orosz maffia világ-fővárosává, és többek között Pintér Sándorral kéz a kézben akkora pusztítást végeztek Magyarországon, aminek csak felszíni tünetei voltak a budapesti, 110 körüli bombarobbantásos cselekmények, amelyeknek éppen a megrendelők miatt nem akart sikerülni megtalálni a felelőseit azóta sem. A 110 körüli bombarobbantás közül mindössze úgy 3 esetben eszkábáltak elkövetőket. A robbantásos cselekmények pedig akkor értek véget, amikor Pintér Sándor a gyakorlatilag nem is titkolt fenyegetéseivel elérte, hogy belügyminiszterré válasszák.
Köztudott, hogy sokat nyomoztam az olajmaffia és az öngyilkosságokként bemutatott rendőrgyilkosságok után is. A titkosszolgálatok sűrű életveszélyes fenyegetései közepette megszálltam és aludtam is Dietmar Eduard Clodo, a híres-neves bombagyáros Budapest melletti Pilisszentlászlón kiépített bombalaborjában is, amely kapcsán már 2002-ben vagy 2003-ban, azóta államtitokká nyilvánított hangfelvételt is publikáltam az Interneten, amin az hallható, ahogyan Clodo és társai egyik szomszédja kérdéseimre diktafonra elmondja, hogy Pintér Sándor autókonvojjal járt a pilisi bombagyárba, Dietmar Colodóékhoz. Clodo megnyerő stílusáról egyébként egy jó barátom, a körmendi gyermekgyilkossággal 10 évet minden jel szerint ártatlanul ült Tánczos Gábor is beszámolt, aki a börtönben ismerkedett meg Clodóval. Tánczos Gábor is ugyanazt mondta, amit Clodo ismerősei és az utána nyomozó személyek szoktak hirdetni: hogy Clodo magas intellektusú, jó stílusú, megnyerő személy volt.
Másik eset, amikor a Balatonnál végezve nyomozásaimat, megkeresett egy személy, aki összehozott egy a Leonyid Kolcsinszkivel jó kapcsolatokat ápolt, erősen orosz akcentussal beszélő személlyel, aki akkor mondta a nevét, de pontosan nem emlékszem rá. Valamilyen "V" vagy "Vo..." kezdetű nevű volt. Kolcsinszki ugyancsak Clodo bombagyárában dolgozott, és az orosz KGB-maffia egyik kiemelkedő alakja. "V" és kapcsolata nekem szépen beszámoltak arról, hogy "V" jelen volt olyan beszélgetéseken, amikor egyes esetekben Pintér Sándor jelenlétében, máskor nélküle arról folytattak megbeszéléseket Leonid Kolcsinszki és barátai, hogy Pintér Sándor mely budapesti és vonzáskörzetébe tartozó helyeken és személyek ellen rendelt meg bomba- és rakétatámadásokat. Elmondásuk szerint ezek közé tartozott a hírhedt állami bérgyilkos Jozef Rohac által végrehajtott olyan rakétatámadás is, amelyet egy budapesti lebuj ellen rendeltek meg.
Jozef Roháč (másként Jan Rohac) aztán sok éven át nemzetközi állami védelem alatt bujkált, hogy senki ne találja meg. Ez időben mindenfelé sikerült elhitetni róla, hogy valójában már régen meggyilkolták, ezért tűnt el. (Mai napig sem 100%, hogy az elfogott Rohac azonos-e az eredeti Rohac-csal, vagy egy reprogramozott mását bújtatták a bőrébe.) Jozef Rohac főleg az orosz KGB-nek (az orosz kormánynak) és a szélsőjobboldali szlovák miniszterelnöknek, Vladimir Meciarnak és a SIS-nek (szlovák titkosszolgálatnak) végezte politikai és alvilági robbantásos merényleteit, valamint állami bérgyilkosságait, de ugyancsak dolgozott Pintér Sándornak is. Közismert például az - és rengeteg a soha ki nem hűlt bizonyíték arról -, hogy Boross Tamás olajtanú Aranykéz utcában történő felrobbantásának egyik fő megrendelője is Pintér Sándor volt, és ők szervezték meg, hogy miután Rohac, Jozef Hamala és társai végeztek a merénylettel, a budapesti Béke szállóból távozva - ahol megszálltak -, Pintérék addig tartották vissza a teljes magyar bűnüldözést, amíg a merénylők - a határőrség magyar és szlovák díszvédelme mellett - el nem hagyták Magyarország területét. Mint az köztudott, Sándor István (Papa), a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori főnyomozója, aki jóban volt Boross Tamással, és Boross Tamás szállított neki megannyi információt, tanúvallomást tett arról, hogy Valenta László, Pintér Sándor kabinetfőnöke találkozót kért Boross Tamástól, mégpedig maximum pár héttel azt megelőzően, hogy Boross Tamást felrobbantották. Mint azt Sándor István (Papa) elmondta: közölte Boross Tamással, hogy 'Tamás, most mutattak meg téged a bérgyilkosnak. Á, nem-nem - válaszolta Boross Tamás, de a Papa csak erősködött: mondom, most mutattak meg a bérgyilkosnak!'
Amikor külföldi államokban éltem, a titkosszolgálatokkal kapcsolatban jól megtanultam, hogy egy nyugati demokrácia igen sokáig tűri és tolerálja, ha saját kormányát, az amerikai kormányt és titkosszolgálatait, az izraeli kormányt és titkosszolgálatait bírálják és támadják. De bárhol Európában - nemhogy azon túl, így például az arab államokban - megtapasztalja "minden" beavatott, hogy amint az orosz kormány vagy a KGB kerül akár csak bírálat alá, mindjárt jönnek a megkeresések, hogy azt ne, mert az túl nagy befolyással bír, azt ne, mert túl erős.
Amikor titkosszolgálati befolyásról van szó, sokkal egyszerűbb meghatározni, mi az, ami legfőképpen nem kell. Ha a társadalmi rendet, a létbiztonságot, a jogegyenlőséget, a jólétet - ami ellen az arabokkal barátkozó és az oroszokkal szövetséget kereső Orbán Viktor annyira felszólalt, mondván, hogy "Nem jóléti, hanem munkaalapú társadalomra van szükség" -, továbbá ha az ország békéjét, biztonságát, szabadságát és világosságát szeretnénk, nem nehéz választani, mely titkosszolgálatok azok, amik ennek megteremtésére sem odahaza, sem a világ egyetlen államában nem voltak képesek tulajdonképpen soha.
Ez a KGB. A KGB az a titkosszolgálat, amely számomra egy olyan orángutánhoz hasonló, amelyik hiába kapott fegyvereket a kezébe, mégiscsak primitív, agresszív, kötekedő, követelőző, diktatórikus, kulturálisan és intellektuálisan elmaradott vadállat maradt. Nem képes és nem is vágyik arra, hogy bárhol békés, boldog államot teremtsen, bárhol anyagi jólétet, demokratikusabb berendezkedést, intellektuális, kulturális, legalább valamelyest világos gondolkodású társadalmat hozzon létre. Azért, mert saját egójának arra nincs szüksége, mert a Föld lakosai annyit számítanak neki, mint bármelyik orángutánnak: semmi több, mint eszköz a saját ösztöneinek és primitív, alantas vágyainak kiélésére. Agresszív, barbár, szövetségeseit is állandóan elnyomó, megtorló és megtorlásokkal fenyegető, megbízhatatlan, rosszindulatú fenevad. Nem kellenek olyan barbárok, amik mint a tatárjárás idején, kizárólag rombolni, pusztítani, terrorizálni, fosztogatni és gyilkolni járnak más államokba. És nem kellenek olyan titkosszolgálatok, akik az egész világon kérkednek azzal, hogy látványosan gyilkolják halomra a becsületes, tisztességes oroszokat, a fél világ legnagyobb hőseit, amilyen Alekszandr Litvinyenko, Anna Politkovszkaja és sokan mások voltak és maradnak ezért örökké. Nem kellenek olyanok, akik a legnagyobb gyalázatot, szégyent és morális bukást - iszonyú butaságuk, barbárságuk és sötétségük miatt - büszkén teregetik világgá: hogy ők a legjobban a becsületet, az erkölcsöt, a tisztességet és a szabadságot üldözik, gyűlölik és pusztítják. Akiknek ilyen demokrácia kell, azoknak, íme, ott a határ. Lehet költözni. De hogy ezt a vandalizmust, barbárságot és sötét, alantas butaságot és primitív nyomort exportálni..., maradjon ez maximum a vakok, az élősködők, a bűnözők és a barbár, vandál gyilkosok ösztönegójának primitív, Istenátkozta és KGB-minőségben programozott állati vágya.
Cikk: Molnár F. Árpád (ELI), 2013.04.08.
