Bizony, a jó öreg Hannibál közeledtének hírére a római szenátus tagjai - köztük a neves szónok Cicero - megrettentek és ekkor hangzott el a hagyomány szerint az ismert mondat: „Hannibal ante portas”, azaz „Hannibál a kapuk előtt.”

Kis játékkal hasonlóképpen fogalmazhattunk volna mi is, szeptember 9-én, a reggeli órákban Alsóörsön, a Fő utca 7. számú ház előtt sétálva. „Róma a kapu előtt” – mondhattuk volna, lévén a kapubejáró előtt egy jó állapotú, római kori faragott kőoszlop töredékét láttuk ácsorogni, az aszfaltba ágyazva.

Munkatársaim – Kasza Katalin, régésztechnikus és Pálffy Sándor, restaurátor – kitartó munkájának és állhatatosságának köszönhetően a faragvány ma már a Laczkó Dezső Múzeum Régészeti Gyűjteményéhez tartozik. Lelkesedésükkel sikerült megnyerni az alsóörsi önkormányzat támogatását is. Hebling Zsolt, polgármester úr közbenjárt érdekünkben az ingatlan tulajdonosánál és az „operatív” munkában nyújtott segítségének is nagyon sokat köszönhetünk, akár a szállítás, akár a kapubejáró helyreállítása tekintetében.

A restaurálási munkák befejezése után az ókori kőemléke római kori kiállítóhelyére,  Nemesvámosra szállítjuk. Itt a Villa Romana Baláca kőtárában helyezzük el, ahol nemcsak helyi, a temetkezéshez, halottkultuszhoz kapcsolódó, illetve az istenvilágba betekintést nyújtó kőfaragványok találhatók, hanem egész Veszprém megye területéről előkerülő, jelentős római kori műtárgyak is.

A jellegzetes helyi nyersanyagból, a vörös homokkőből faragott oszloptöredék valószínűsíthetően környékbeli műhelyben készült. A múzeum - igazgatóság régészeti gyűjteményében több, hasonló megmunkálású, díszítésű töredéket ismerünk. A római korból Balatonalmádi és Révfülöp környékéről ismerünk művelés alatt levő, permi homokkő bányákat. 

A balácai lapidárium kőemlékeinek természettudományos vizsgálata a Balaton-felvidéki római kori bányák és műhelyek kereskedelmi  kapcsolatáról tájékoztat bennünket - a bányákból nyersanyagként vagy (fél)kész áruként forgalomba került faragványok alapján.

A községben talált, 40x40 centiméteres oszloplábazatot a négy sarkán stilizált levélmotívum díszíti, felül egy szélesebb gyűrűvel válik el magától az oszloptörzstől, aminek átmérője33 centiméter.

Az alsóörsi műtárgyhoz megszólalásig hasonló oszloptöredéket ismerünk Szentkirályszabadja, Szobahely néven nyilvántartott lelőhelyéről. A kőépületre utaló kő-, habarcs- és tetőfedő tégla törmelék között találták ezt a darabot 1965-ben. Hasonló, de részletesebben kidolgozott levélmotívumokkal díszített, néhány kisebb sérüléstől eltekintve, ép kőoszlop került a lapidáriumba Csopakról. Az oszlop bázisa kisebb, oszloptörzs karcsúbb.

A megyében előkerült, egymással párhuzamba állítható oszloptöredékek a Kr. u. 4. századból származnak.

Fotóink illusztrációk (balaca.hu)

Az alsóörsi kőoszlopot itt tekinthetik meg!

Csirke Orsolya