Látogatást tettünk a budapesti Szent László Kórházban. Köztudomású, hogy ott gyógyítják a nagyon súlyos, fertőző májgyulladásosokat, AIDS-es betegeket és leukémiásokat.

Publicisztika: Emma Paradigma

Karantén vagy egészség

Látogatást tettünk a budapesti Szent László Kórházban. Köztudomású, hogy ott gyógyítják a nagyon súlyos, fertőző májgyulladásosokat, AIDS-es betegeket és leukémiásokat. Éppen ezért az ember rögtön a legrosszabbra gondol, ha azt hallja, hogy egy hozzátartozója oda került. Nem beszélve arról, hogy 3 napja robbant ki a hír, hogy 8 kórházi dolgozót kellett karanténba zárni, mert hepatitis vírusfertőzést kaptak egy hajléktalantól.

Ilyen felvezetéssel érkeztünk a csontvelő-transzplantációs és hematológiai részleg épületéhez. A sokat kárhoztatott kórházi körülményekhez képest egy új és meglepően praktikusan kialakított osztály fogadott minket. A látogatók csak kívülről léphetnek a betegszobába, a kórházi osztályon csak a személyzet tartózkodhat és ők egy másik ajtón jutnak a beteghez. Nagyon okosan lehetővé tették, hogy a beteg gyerekkel az anyukája is éjjel-nappal együtt maradhasson, aki valójában még a nővéri feladatokból is átvállal.

Valójában a Heim Pál Gyermekkórház küldte át ide a kis beteget, mikor az aggódó szülők nála jelentkeztek és mindenki nagyon örült, hogy az alapos kivizsgálás kiderítette, hogy nincs nagyobb baj. Teltház volt az osztályon, mégis minden flottul ment, a személyzet kedves és gyakorlott volt - az anyuka viszont egy felnőtteknek készült, nemrég bevezetett kísérleti gyógyszert nem engedett beadatni a gyermekének, miután az interneten rákeresett a hatóanyagaira. Végül nem is volt rá szükség, mert az infúzió megszüntette a kiszáradást a bevált, ismert gyógyszerek pedig elősegítették a gyógyulást.

A vizsgálatok különböző helyszínein azért jobban szemügyre lehetett venni, hogy igencsak rájuk férne a felújítás. Ósdi, nyikorgó lift, 40-es villanykörte stb.

Elhagyva a kórház szerény épületeit, ezért volt mellbevágó az épülő Ferencvárosi Stadion félkész, gigantikus fémszerkezetének látványa. Az építmény nyomasztóan tornyosul a városrész fölé, a méregdrága, öncélú beruházások mementójaként, a túlméretezett, eszetlen, pazarló mérnöki létesítmények sorában beállhat a Kőröshegyi völgyhíd és az M6-os autópálya-alagutak sorába.

Kevesek fantazmagóriájának sokak fizetik meg az árát. Az a sok nyomorult pedig az életével fizet, aki elsőként esik áldozatul a fejét időnként felütő járványoknak - az influenzától kezdve a hepatitis és TBC fertőzésekig -, az alultápláltságnak, a sanyarú életkörülményeknek, a kilátástalanság és esélytelenség miatti depressziónak. Annak, hogy a népboldogítás ígéretével hatalomra került politikai osztályok a népirtás ráutaló magatartását választják.

Ma még csak egy-egy hepatitiszes hajléktalan kelt riadalmat, de ki gondol arra, hogy a tömegesen kilakoltatott, utcára került emberek között terjedő, pusztító járványok nem állnak majd meg az utca végén, ahonnan mostanában kitiltották a hajléktalanokat?

A kórházi kapacitás bővítése helyett pedig a legjobb módszer a megelőzés, az emberhez méltó életkörülmények biztosítása.

Emma Paradigma